A geomembránnak, mint szivárgásgátló anyagnak, vannak néhány említésre méltó problémája is. Először is, az általános műanyag és aszfalt keverékű geomembránok mechanikai szilárdsága nem magas, és könnyen törnek. Ha megsérül, vagy a fóliatermék minősége nem megfelelő az építés során (hibák, lyukak stb.), az szivárgást okozhat; másodszor, a geomembrán szivárgásgátló szerkezete felúszhat a membrán alatti gáz vagy folyadék nyomása miatt, vagy földcsuszamlást okozhat a membrán felületének ésszerűtlen fektetési módja miatt. Harmadszor, ha hideg helyen használják az alacsony hőmérsékleten könnyen repedező geomembránt, akkor a szivárgásgátló funkciója elvész; negyedszer, az általános geomembránok gyenge ultraibolya-állósággal rendelkeznek, és hajlamosak az öregedésre, ha szállítás, tárolás, építés és üzemeltetés során hosszú ideig közvetlen napfénynek vannak kitéve. Ezenkívül könnyen megcsíphetik a rágcsálók, és a nád átszúrhatja őket. A fenti okok miatt, bár a geomembrán ideális szivárgásgátló anyag, a várt eredmények elérésének kulcsa a polimerfajták megfelelő kiválasztásában, az ésszerű tervezésben és a gondos kivitelezésben rejlik.
Ezért geomembrán szivárgásgátló használatakor a geomembrán minőségére és teljesítményére vonatkozóan a következő alapvető követelményeket kell betartani:
(1) Megfelelő szakítószilárdsággal rendelkezik, ellenáll a szakítófeszültségnek az építés és a fektetés során, és nem sérül a víznyomás hatására a használati időszak alatt, különösen akkor, ha az alapozás nagymértékben deformálódik, nem okoz nyírási és szakítószilárdságot a túlzott deformáció miatt.
(2) A tervezési alkalmazási feltételek mellett kellően hosszú élettartammal rendelkezik, amelynek legalább meg kell egyeznie az épület tervezési élettartamával, azaz szilárdsága ezen időszakon belül az öregedés miatt nem csökken a tervezési megengedett érték alá.
(3) Agresszív folyékony környezetben történő használat esetén megfelelő ellenállással kell rendelkeznie a kémiai támadással szemben.
Közzététel ideje: 2024. dec. 24.
